Villányról

Villány ősidők óta lakott település. Először a kelták, majd a rómaiak és a rácok lakták e vidéket. A Villányi hegység kelet-nyugati elhúzódó fekvése következtében déli kitettségű. Klímájában mediterrán hatás érvényesül, aminek köszönhetően évi 2000 óra fölött van a vegetációs időszakban a napsütéses órák száma, ugyanakkor az Atlanti óceán és a kontinentális éghajlat is elő-elő fordul.

 

 

A település neve feltehetően egy családnévből származik, ezek közül Villam, Vigla, Vilha, Villiam, Vylliam változatok fordultak elő. Amikor kiderült, hogy a déli kitettségű villányi lankák kitűnő szőlőterületeket kínálnak, gyorsan benépesült. fejlődés töretlen volt a filoxéra (gyökértetű) mint megjelenéséig. Ekkor nemcsak nálunk, hanem egész Európában kipusztultak a szőlők döntően a kötött talajokon. A híres villányi szőlőnemesítőnek Teleki (Taussig) Zsigmondnak köszönheti egész Európa, hogy a maga által előállított oltvánnyal ki lehet védeni ennek a veszedelmes kártevőnek a megjelenését. Egy csapásra elterjedt a módszer egész Európában. Villány ekkor fénykorát élte, hiszen tömegesen állítottak elő rezisztens oltványokat, amelyekkel szemben a filoxéra nem tudott kárt tenni.

Villány 1987-ben egy nemzetközi zsüritől megkapta a “Szőlő és bor városa” címet. 1988-ban megalakult a Villányi Borrend “Custodes Vinorum de Villány” néven.

Ma arról beszélhetünk, hogy négyen is elnyerték az “Év borásza” kitüntetést, akik nagyon komoly szakmai segítséget adnak a kezdő borászoknak, akik szintén kiváló minőségben kínálják boraikat.

Az Európai Unió tagjaként Villányban arra törekszünk, hogy helyi étel-, és borkínálatunkkal különleges gasztronómiai élményeket szerezzünk vendégeinknek. Aki hozzánk ellátogat abban biztos lehet, hogy a Hely Szellemét megismerve mindig vissza-vissza jön közénk, ahol régi ismerősként, barátian fogadjuk.